„Oldal:Budenz-Szinnyei - Finn nyelvtan.djvu/39” változatai közötti eltérés

A Wikiforrásból
Billinghurst (vitalap | szerkesztései)
Pywikibot touch edit
Pywikibot touch edit
 
(Nincs különbség)

A lap jelenlegi, 2018. augusztus 10., 12:48-kori változata

A lap nincsen korrektúrázva

toista (t. i. kymmenta) tizeneggy (eggy a második tizböl), kaksi- toista 12, kolme-t. 13, neljä-t. 14, viisi-t. 15, kmisi-t. 16, seit- semän-t. 17, kahdeksan-t. 18, yhdeksän-t. 19; yksi-kolmattn 21 (eggy a 3-dik tizböl), kaksineljättä 32, kolmeviidettä 43, neljä- kuudetta 54, viisiseitsemättä 65, kausikahdeksatta 76, seitsemänyh- deksättä 87, kahdeksankymmenettii 98; — 7) satayksi 101, sato- yhdeksän 109, tuhannenyksi v. tиhatyksi 1001 ; — S) kuusituhatta viisisataa seitsemänviidettä 6547.

d) Szerkesztett sorszámnevek: a) kahdeskym- mencs (tö : kahdente-kymmenente-) 20-dik, kolmas-kymmenes 30-dik, neljäs-k. 40-dik, viides-k. 50-dik, kn,udes-k. 60-dik, seitsemäs-k. 70-dik, kahdeksas-k. 80-dik, yhdeksäs-k. 90-dik ; kahdessadas 200-dik, kahdestuhannes 2000-dik ; — ß) yhdestoista (tö: yhrlente- toista) tizeneggyedik, kahdestoista 12-dik, midesneljättä 35-dik stb. ; — Y) satayhdes 101-dik, satayhdeskolmatta 121-dik, tuhatyhdes 1001-dik ; 5) kuudestuhannes viidessadas seitsemäsviidettä 6547-dik.

Jegyzet. A tizesek közötti eggyeseket 21-töl fölfelé úgy is szerkesztik, mint mi a magyarban 31-töl kezdve, pl. kaksikymmentä-viisi 25 (húsz-öt), kuusikymmentä-neljä 64 ; yhdeksänkymmentä-yhdeksän 99 ; — kahdeskym- menes-viides 25-dik, kuudeskymmenes-neljäs 64-dik, yhdekeäskymmenes-yh- deksäs 99-dik.

17. Névmások.

a) Személynévmások: Eggyes sz. 1. minu-(nom.minä) én, 2. sinu- (n. sinä) te, 3. Ame- (n. Ми) ö ; többes sz. 1. mei- (nom. игe) mi, 2. íeг- (n. íe) ti, hei- (n. Ae) ök. — Ragozásuk :

Eggyes sz. Többes sz.
1. 2. 3. 1. 2. 3.
nom. minä sinä hän me te he
acc. minut sinut hänet meidät teidät heidät
gen. minun sinun hänen meidän teidän heidän
part. minua sinua häntä meitä teitä heitä
iness. minussa sinussa hänessä meissä teissä heissä s. i. t.

Jegyzet. A -i-ragos accusativuson kivffl az eggyes szämban a rendes -n-ragos is elöfordul ; a többes számban majdnem kizárólag a -i-ragos járja, az -n-ragos csak bizonyos igenévi szerkezetben és a régies bibliai nyelvben. Összerántott alakok : gen. mun, sun (minun, sinun h.), part, mua, sua, adess. mulla, sulla, hällä (minulla, sinulla, hänellä h.), ablat. multa, sulta. hältä ; allat, mulle, sulle, hälle. — A nom. minä, sinä helyett, a megelözö szóhoz illeszkedve : ma, sa és mä, sä (pl. sanon ma mondok v. mondom én ; tiedän mä tudok v. tudom én ; olet sa vagy te ; näet sä látsz v. látod te).

Birtokos személyr agok.

Eggyes sz.

1. szem. -ni (-m)

2. szem. -si (-d)

3. szem. -nsa, -nsä,

v. -h.n, - 'M (-ja, -je).

Többes sz.

1. szem. -mтe (-nk)

2. szem. -nne (-tok, -tek, -tök)

3. szem. -nsa, -nsä

v. -h.n, -'.n (-juk, -jük).

A birtokos személyragok a birtokszónak kész esetalakjai- hoz járulnak, tehát az esetragok után foglalnak helyet. Meg- jegyzendö, hogy

a) eggyesszámi nominativusul a teljes szótö szolgál, pl. sormukse- gyürü (nom. sormus) : sormukseni, sormuksesi, sormuk- sensa gyürüm, -d, -je ; hevose- lo (nom. hevonen) : hevoseni, hevo- sesi, hevosensa lovam, lovad, lova;

ß) az esetalakok végmássalhangzója (n, í) a birtokos személyragok elött nincsen meg, pl. sormuksen gyürüt : sormuksesi gyürüdet ; hevoset lovak : hevoseni lovaim, lovaimat ;

Y) a vég n és í-jüket elvesztett esetalakok a nominativusul szolgáló teljes tövel egyenlövé alakultak (kivéve az illativust és a többesszámi genitivust) ; pl. käte- kéz : käden kéznek (gen.), kezet, kädet kezek, kezeket: kätesi kezed, kezednek (gen.), kezedet, kezeid, kezeidet; jalka láb: jalan lábnak (gen.), lábat, jalat lábak, lába- kat: jalkasi lábad, lábadnak (gen.), lábadat, lábaid, lábaidat;

8) az esetalakok nyilt végszótagját kezdö k, í, p (és kk, tt, ^)-nek a birtokos személyraggal bezárt szótag elején szintén fc, í, p (és kk, tt, pp) felel meg ; pl. käte-: kätemme kädeltä : kädeltänsä ; jalka : jalkansa ; vanhempa- : vanhempanne ; kukko : kukkomme; tytto: tyttönne; seppä: seppänsä (nem pedig: kädemme, kädellänsä, jalansa, vanhemmanne, kukomme, tytönne, sepänsä, mint máskülömben szótagzártság esetében) ;

s) a translativus ragjának az г-je helyett a birtokos személyragok elött e van, pl. apu segitség : avuksmi, amksesi, avuksensa ;

C) a 3. személynek -h.n, -.n ragalakja a -nsa, -nsä alakkal váltakozva fordul elö a rövid magúnhangzón vúgzüdó esetalakok- hoz, de sohasem a puszta szótöhöz csatolva; a magánhangzója ugyanolyan, mint az esetragé, s ezzel, a h kiestével, rendesen hosszú magánhangzóvá eggyesült ; pl. pelkoa (pelko part.) pel- koansa v. pelkoaan (-oahan), pelossa (pelko iness.) : pelossaan -ssahan), kädestä (käte- elat.) : kädestään (-stähän) ; kädelle (käte