Ugrás a tartalomhoz

Szerző:Roark Bradford

A Wikiforrásból
(Roark Bradford szócikkből átirányítva)
Roark Bradford
Lásd még
Szócikk a Wikipédiában
Médiaállományok a Wikimedia Commonsban

Roark Whitney Wickliffe Bradford (Lauderdale megye, Tennessee, 1896. augusztus 21. – New Orleans, Louisiana, 1948. november 13.) amerikai újság-, novella- és regényíró.

Szépirodalmi művei szinte kivétel nélkül a délvidéki afroamerikaiakról szólnak és azok dialektusában íródtak. „Egyrészt csodálta a fekete kultúrát, másrészt pedig értetlenül állt előtte, és prózája tükrözi ezt a konfliktust. A fekete nyelv tanulmányozása során Bradford észrevette, hogy az afroamerikaiak gyönyörű és ritmikus nyelvet alkottak, és mélyen tisztelte a fekete zenét annak kifejező, kreatív jellege miatt.”[1]

Pályatársai, kortárs olvasói Joel Chandler Harris[2] és Mark Twain szellemi örökösének mondták.

Művei

[szerkesztés]

Négy regényt, egy színdarabot és több mint száz novellát / kritikát, esszét írt. Ezek között mindössze egy könyve (Tree-Headed Angel) és négy elbeszélése olyan, amely nem afroamerikaiakról szól.[3]

Az alábbi listák a Wikpédiában felsorolt írások közül csak a magyarra lefordítottakat tartalmazzák.

Könyvei

[szerkesztés]
Magyar nyelvenKiadóMegjelenésEredeti címEredeti kiadóMegjelenés
Ádám apánk és gyermekeiTáncsics1961 és 1974Ol' Man Adam an' His Chillun
Ol' King David an' the Philistine Boys
Harper & Brothers1928
1930

Elbeszélései

[szerkesztés]

Hooker lelkész elmeséli...

[szerkesztés]

Bibliai történetek, az Ol' Man Adam-ban megjelentek korábbi változatai. Címük és szövegük is eltérő.

Magyar nyelvenEredeti címKiadóMegjelenés
Hogyan is lett ez a világHow Dis Yar World BegunMilwaukee Journal1927-06-05
Hogyan menekült meg az öreg Noé a bárkájánHow Ol’ Noah Got Away on His ArkMilwaukee Journal1927-07-03
Hogyan Változtatta az Úr az Összes Káromkodó Fickót KülföldivéHow de Lawd Turned All er de Cussin’ Boys Into ForeignersMilwaukee Journal1927-07-10
Mi történt LótnévalWhat Happened to Miz LotMilwaukee Journal1927-07-17
Miért verte agyon Káin ÁbeltWhy Cain Bus’ AbelMilwaukee Journal1927-06-19
Miért volt az özönvízWharfore de Flood ComeMilwaukee Journal1927-06-26

Little Bee Bend

[szerkesztés]

Ezekben az elbeszélésekben Bradford az 1932-ben megvásárolt Little Bee Bend nevű ültetvényén élő afroamerikaiak mindennapjairól számol be.

Magyar nyelvenEredeti címKiadóMegjelenés

Hajósok a Mississippin

[szerkesztés]
Magyar nyelvenEredeti címKiadóMegjelenés
A cselesThe TrickerThe National Weekly1927-12-31
A disznóemelőkThe Hog HoistersCollier´s1930-04-05
A MajomemberMonkey ManCollier´s1928-05-05
A tengeri medveThe Old He-Coon of the John D. GraceCollier's1928-03-17
A zenének jajongania kellMusic Got to MoanCollier's1929-03-16
Bolond lányCrazy GalCollier´s1929-10-19
Bugaboo Jones indián nyaraThe Indian Summer of Bugaboo JonesCollier’s1929-09-14
Gőzhajó a folyókanyarbanSteamboat Around the BendSaturday Evening Post1929-06-15
Hopper Joe Wiley utolsó útjaThe Final Run of Hopper Joe WileySaturday Evening Post1929-01-05
Másnak méregOther Men's PoisonCollier's1928-12-15
Rakodólegények és vaddisznókRoustabouts and RazorbacksSaturday Evening Post1929-08-17
Szegény May LizaPoor May LizaCollier's1928-09-22

Bűnhasító Sámuel

[szerkesztés]

Ezek a történetek egy legendás hírű vándorprédikátorról szólnak, aki évtizedeken keresztül hirdette az Igét Észak-Louisianában.

Magyar nyelvenEredeti címKiadóMegjelenés

Egyéb írások

[szerkesztés]
Magyar nyelvenEredeti címKiadóMegjelenés
A dal ritmusa segíti a néger munkásokat a munkavégzésbenSong Rhythm Helps Negro Laborers in Doing WorkThe Catholic Press1926-01-01
A mennyei ítélőszék előttAt the Seeking Seat of GloryCollier’s1930-05-10
A ValakiThe Somebody ManCollier´s1929-04-27
A vajákos lányThe Gree Gree GirlCollier´s1929-01-12
A kísértetvadászThe Ha'nt HoundCollier´s1929-04-06
És a banda játsszon Dixie-tLet the Band Play DixieForum1928-07
Folyami boszorkányRiver WitchForum1927-11
Futó kalandFast CompanyCollier's1928-07-06
Hideg halálCold DeathHarpers1928-07
Isten gyermekeChild of GodHarpers1927-04
Jegyzetek a négerrőlNotes on the NegroThe Forum1927-11
Káin házasságaAll About It!New Britain Herald1928-07-09
Kékacél ÉvájaBlue Steel's EvaThe Dial1927-09
Könnyelmű szerelemCareless loveCollier's1930-01-14
Miért is van karácsony?How Come ChristmasHarper’s1930-12
Sáros vízMuddy WaterCollier's1928-02-04
Viszket a sarkaItching HeelCollier's1928-06-30
Zöldebb legelőkGreener PasturesCollier´s1928-07-02

Műfordítási problémák

[szerkesztés]

Bradford rajongott az afroamerikaikért, akik között felnőtt, és mindent megtett, hogy azok angol alapú kreol nyelvének hangzását az angol ábécé 26 betűjével reprodukálja. Erre viszont csak a fonetikusok által, fonetikusok számára kidolgozott IPA ábécé lett volna alkalmas, amellyel viszont az olvasó / műfordító nem tudna mit kezdeni. Bradford egy adott időben és helyen használt specifikus szociolektus irodalmi közelítését alkalmazta, ami a mai olvasó / műfordító számára többféle nehézséget jelent:

  1. Erősen fonetikus helyesírás: Bradford nem szabványos helyesírással jelölte a kiejtést (pl. de a the helyett, chillun a children helyett, Lawd a Lord helyett, er az of helyett, yaller a yellow helyett). Ez arra kényszeríti a mai olvasót, hogy minden szót fejben lefordítson. Ez jelentősen lelassítja az olvasás tempóját és megzavarja a folyékonyságot. Az agy egyszerre két feladatot végez: dekódolja a betűket, majd lefordítja őket ismerős szavakra.
  2. Archaikus alaktan és szintaxis: Bradford a mondatszerkezeteket is a leírt dialektushoz igazította. Ezek a szerkezetek jelentősen eltérnek a standard amerikai angoltól. Az ezekhez a mintákhoz nem szokott olvasó számára a mondatok nyelvtani szempontból helytelennek, bonyolultnak, sőt érthetetlennek tűnhetnek (pl: ain't az am, is, are, has és have szavak negatív flexiója az informális angolban. Egyes dialektusokban a do, does, did és will szavakra is használják. Bövebben angolul itt).
  3. Elavult tájszók és idiómák: A nyelv élő dolog. A 1920-as évekbeli déli vidéki fekete közösség által használt szleng, metaforák és kulturális utalások ma már nem tartoznak az általános amerikai szókincsbe. Ami akkor teljesen egyértelmű és kifejező volt, az ma a történelmi kontextus ismerete vagy lábjegyzetek nélkül teljesen érthetetlen lehet.

Ezek a nyelvi nehézségek megmagyarázzák azt is, hogy írásai közül miért csak Marc Connelly 1930-ban bemutatott hatalmas sikerű Green Pastures című színdarabjának alapját, az 1928-ban kiadott Ol’ Man Adam an’ His Chillun-t fordították le más nyelvre – az Ol’ King David an’ the Philistine Boys című folytatással, vagy anélkül: 1931-ben oroszra, 1937-ben csehre, 1961-ben magyarra, 1958-ban szlovákra. (Egyik esetben sem a nyelvterület valamely dialektusára, hanem az irodalmi nyelvre.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Susan L. Gordon. Roark Bradford, Tennessee Encyclopedia (angol nyelven) (2018)
  2. ↑ a Rémusz bácsi meséi szerzője
  3. ↑ Hetherington III, Ferris Sands. Roark Bradford and John Henry – MA-These (angol nyelven) (1974)

További információk

[szerkesztés]

Bradford művei közkincsnek minősülnek az Európai Unióban, mert a „szerző halála után 70 év” 2018-ban eltelt.
Az Egyesült Államokban Bradford azon írásai minősülnek közkincsnek, melyek első publikálása óta 95 év eltelt.