Szerző:Roark Bradford
| Roark Bradford |
|---|
 |
| Lásd még |
 Szócikk a Wikipédiában |
 Médiaállományok a Wikimedia Commonsban |
Roark Whitney Wickliffe Bradford (Lauderdale megye, Tennessee, 1896. augusztus 21. – New Orleans, Louisiana, 1948. november 13.) amerikai újság-, novella- és regényíró.
Szépirodalmi művei szinte kivétel nélkül a délvidéki afroamerikaiakról szólnak és azok dialektusában íródtak. „Egyrészt csodálta a fekete kultúrát, másrészt pedig értetlenül állt előtte, és prózája tükrözi ezt a konfliktust. A fekete nyelv tanulmányozása során Bradford észrevette, hogy az afroamerikaiak gyönyörű és ritmikus nyelvet alkottak, és mélyen tisztelte a fekete zenét annak kifejező, kreatív jellege miatt.”[1]
Pályatársai, kortárs olvasói Joel Chandler Harris[2] és Mark Twain szellemi örökösének mondták.
Művei
[szerkesztés]Négy regényt, egy színdarabot és több mint száz novellát / kritikát, esszét írt. Ezek között mindössze egy könyve (Tree-Headed Angel) és négy elbeszélése olyan, amely nem afroamerikaiakról szól.[3]
Az alábbi listák a Wikpédiában felsorolt írások közül csak a magyarra lefordítottakat tartalmazzák.
Könyvei
[szerkesztés]| Magyar nyelven | Kiadó | Megjelenés | Eredeti cím | Eredeti kiadó | Megjelenés |
|---|---|---|---|---|---|
| Ádám apánk és gyermekei | Táncsics | 1961 és 1974 | Ol' Man Adam an' His Chillun Ol' King David an' the Philistine Boys |
Harper & Brothers | 1928 1930 |
Elbeszélései
[szerkesztés]Hooker lelkész elmeséli...
[szerkesztés]Bibliai történetek, az Ol' Man Adam-ban megjelentek korábbi változatai. Címük és szövegük is eltérő.
| Magyar nyelven | Eredeti cím | Kiadó | Megjelenés |
|---|---|---|---|
| Hogyan is lett ez a világ | How Dis Yar World Begun | Milwaukee Journal | 1927-06-05 |
| Hogyan menekült meg az öreg Noé a bárkáján | How Ol’ Noah Got Away on His Ark | Milwaukee Journal | 1927-07-03 |
| Hogyan Változtatta az Úr az Összes Káromkodó Fickót Külföldivé | How de Lawd Turned All er de Cussin’ Boys Into Foreigners | Milwaukee Journal | 1927-07-10 |
| Mi történt Lótnéval | What Happened to Miz Lot | Milwaukee Journal | 1927-07-17 |
| Miért verte agyon Káin Ábelt | Why Cain Bus’ Abel | Milwaukee Journal | 1927-06-19 |
| Miért volt az özönvíz | Wharfore de Flood Come | Milwaukee Journal | 1927-06-26 |
Little Bee Bend
[szerkesztés]Ezekben az elbeszélésekben Bradford az 1932-ben megvásárolt Little Bee Bend nevű ültetvényén élő afroamerikaiak mindennapjairól számol be.
| Magyar nyelven | Eredeti cím | Kiadó | Megjelenés |
|---|
Hajósok a Mississippin
[szerkesztés]| Magyar nyelven | Eredeti cím | Kiadó | Megjelenés |
|---|---|---|---|
| A cseles | The Tricker | The National Weekly | 1927-12-31 |
| A disznóemelők | The Hog Hoisters | Collier´s | 1930-04-05 |
| A Majomember | Monkey Man | Collier´s | 1928-05-05 |
| A tengeri medve | The Old He-Coon of the John D. Grace | Collier's | 1928-03-17 |
| A zenének jajongania kell | Music Got to Moan | Collier's | 1929-03-16 |
| Bugaboo Jones indián nyara | The Indian Summer of Bugaboo Jones | Collier’s | 1929-09-14 |
| Gőzhajó a folyókanyarban | Steamboat Around the Bend | Saturday Evening Post | 1929-06-15 |
| Hopper Joe Wiley utolsó útja | The Final Run of Hopper Joe Wiley | Saturday Evening Post | 1929-01-05 |
| Másnak méreg | Other Men's Poison | Collier's | 1928-12-15 |
| Rakodólegények és vaddisznók | Roustabouts and Razorbacks | Saturday Evening Post | 1929-08-17 |
| Szegény May Liza | Poor May Liza | Collier's | 1928-09-22 |
Bűnhasító Sámuel
[szerkesztés]Ezek a történetek egy legendás hírű vándorprédikátorról szólnak, aki évtizedeken keresztül hirdette az Igét Észak-Louisianában.
| Magyar nyelven | Eredeti cím | Kiadó | Megjelenés |
|---|
Egyéb írások
[szerkesztés]| Magyar nyelven | Eredeti cím | Kiadó | Megjelenés |
|---|---|---|---|
| A dal ritmusa segíti a néger munkásokat a munkavégzésben | Song Rhythm Helps Negro Laborers in Doing Work | The Catholic Press | 1926-01-01 |
| A mennyei ítélőszék előtt | At the Seeking Seat of Glory | Collier’s | 1930-05-10 |
| A Valaki | The Somebody Man | Collier´s | 1929-04-27 |
| A vajákos lány | The Gree Gree Girl | Collier´s | 1929-01-12 |
| A kísértetvadász | The Ha'nt Hound | Collier´s | 1929-04-06 |
| És a banda játsszon Dixie-t | Let the Band Play Dixie | Forum | 1928-07 |
| Folyami boszorkány | River Witch | Forum | 1927-11 |
| Hideg halál | Cold Death | Harpers | 1928-07 |
| Isten gyermeke | Child of God | Harpers | 1927-04 |
| Jegyzetek a négerről | Notes on the Negro | The Forum | 1927-11 |
| Káin házassága | All About It! | New Britain Herald | 1928-07-09 |
| Kékacél Évája | Blue Steel's Eva | The Dial | 1927-09 |
| Könnyelmű szerelem | Careless love | Collier's | 1930-01-14 |
| Miért is van karácsony? | How Come Christmas | Harper’s | 1930-12 |
| Sáros víz | Muddy Water | Collier's | 1928-02-04 |
| Viszket a sarka | Itching Heel | Collier's | 1928-06-30 |
| Zöldebb legelők | Greener Pastures | Collier´s | 1928-07-02 |
Műfordítási problémák
[szerkesztés]Bradford rajongott az afroamerikaikért, akik között felnőtt, és mindent megtett, hogy azok angol alapú kreol nyelvének hangzását az angol ábécé 26 betűjével reprodukálja. Erre viszont csak a fonetikusok által, fonetikusok számára kidolgozott IPA ábécé lett volna alkalmas, amellyel viszont az olvasó / műfordító nem tudna mit kezdeni. Bradford egy adott időben és helyen használt specifikus szociolektus irodalmi közelítését alkalmazta, ami a mai olvasó / műfordító számára többféle nehézséget jelent:
- Erősen fonetikus helyesírás: Bradford nem szabványos helyesírással jelölte a kiejtést (pl. de a the helyett, chillun a children helyett, Lawd a Lord helyett, er az of helyett, yaller a yellow helyett). Ez arra kényszeríti a mai olvasót, hogy minden szót fejben lefordítson. Ez jelentősen lelassítja az olvasás tempóját és megzavarja a folyékonyságot. Az agy egyszerre két feladatot végez: dekódolja a betűket, majd lefordítja őket ismerős szavakra.
- Archaikus alaktan és szintaxis: Bradford a mondatszerkezeteket is a leírt dialektushoz igazította. Ezek a szerkezetek jelentősen eltérnek a standard amerikai angoltól. Az ezekhez a mintákhoz nem szokott olvasó számára a mondatok nyelvtani szempontból helytelennek, bonyolultnak, sőt érthetetlennek tűnhetnek (pl: ain't az am, is, are, has és have szavak negatív flexiója az informális angolban. Egyes dialektusokban a do, does, did és will szavakra is használják. Bövebben angolul itt).
- Elavult tájszók és idiómák: A nyelv élő dolog. A 1920-as évekbeli déli vidéki fekete közösség által használt szleng, metaforák és kulturális utalások ma már nem tartoznak az általános amerikai szókincsbe. Ami akkor teljesen egyértelmű és kifejező volt, az ma a történelmi kontextus ismerete vagy lábjegyzetek nélkül teljesen érthetetlen lehet.
Ezek a nyelvi nehézségek megmagyarázzák azt is, hogy írásai közül miért csak Marc Connelly 1930-ban bemutatott hatalmas sikerű Green Pastures című színdarabjának alapját, az 1928-ban kiadott Ol’ Man Adam an’ His Chillun-t fordították le más nyelvre – az Ol’ King David an’ the Philistine Boys című folytatással, vagy anélkül: 1931-ben oroszra, 1937-ben csehre, 1961-ben magyarra, 1958-ban szlovákra. (Egyik esetben sem a nyelvterület valamely dialektusára, hanem az irodalmi nyelvre.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Susan L. Gordon. Roark Bradford, Tennessee Encyclopedia (angol nyelven) (2018)
- ↑ a Rémusz bácsi meséi szerzője
- ↑ Hetherington III, Ferris Sands. Roark Bradford and John Henry – MA-These (angol nyelven) (1974)
További információk
[szerkesztés]Bradford művei közkincsnek minősülnek az Európai Unióban, mert a „szerző halála után 70 év” 2018-ban eltelt.
Az Egyesült Államokban Bradford azon írásai minősülnek közkincsnek, melyek első publikálása óta 95 év eltelt.