Pesti vasárnap este

A Wikiforrásból
Pesti vasárnap este
szerző: Somlyó Zoltán

Megindul alattam az Andrássy-út,
a nagytestű, asszonyos dajkám;
szívem megduzzadt kebelére hajol
búsan, babonásan és balgán...
Megindul alattam az Andrássy-út
búsan, babonásan és balgán.

Nagy barna búk futnak az utunk előtt,
a pesti vasárnapi estén.
Kétsort paloták, arany, szép kacagás
és pénz ül az emberek testén...
Nagy barna búk futnak az útunk előtt
és pénz ül az emberek testén.

Vidám rohanások lüktetnek vadul
és ballagó fájdalmak jönnek;
s elszunnyadnak dajkám nagy, meleg ölén -
a fájdalom könnyű a földnek...
Vidám rohanások lüktetnek vadul
s a fájdalom könnyű a földnek.

Nagy bársonyos asszonyok lába dalol;
Mea, reszket az ajkam, a térdem...
Tudom, reszket a térded, a szád neked is, -
ha szeretsz még, ma könyörögj értem...
Nagy bársonyos asszonyok lába dalol:
Ha szeretsz még, ma könyörögj értem!...

Siralmas, keserves két néma fasor,
- mint én terád - tavaszra vár.
Fehér hó szitál s jön egy fekete folt:
egy holt s négy pomp-fünébr-huszár...
Siralmas, keserves két néma fasor,
egy holt s négy pomp-fünébr-huszár.