unokája a kétes hitelességü budai Kunitz Mózes állitja felőle.
Mint tudós nő ismeretes Steinhardt Krendel, egy tudós rabbinus-család tagja. Atyja, Lőb (Eisenstadt) Berlinben rabbinus volt; fivérei közül Dávid Altonában és Hamburgban volt rabbinus és Jesaia, ki a talmud kritikai értelmezésének kezdeményezője volt Boroszlóban. Krendel Steinhardt Józsefhez ment nőül, ki mint kerületi rabbinus Rixheiínban és Niederenheimban (Elszászban) később Fürthben élt és korában rabbinusi tekintélynek tartatott. Krendel szellemes és tudós nő volt és nem csupán férje és fivérei által tiszteltetett ilyen gyanánt, hanem saját kora és az utókor sem nevezé máskép, mint a »rebbeczin« (rabbinusnő). A zsinagógai ünnepi imákban oly jártassággal birt, hogy egy nehéz tétel magyarázatául, melyet férje az ő fivérének irásbelileg feladott és előtte felolvasott, rögtön tudott találó bizonyitékot idézni az ünnepi rituáléból. Hogy a szentirásban is rendkivüli jártassággal birt, mutatja a következő szellemes magyarázata egy nehéz midras-tételnek, melyet férje közöl tőle: Józsefnek – igy szól azon tétel – tiz év vétetett el életéből, mert a gyermeki tisztelet mellőzésével tizszer hallgatá nyugodtan végig fivéreitől e szavakat: »Szolgád, az én atyám (a mi atyánk)«, a nélkül, hogy az ellen tiltakozott volna. Voltaképen azonban csak ötször
