Oldal:Zsidó nők a történelem, az irodalom és a művészet terén.djvu/231

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

nézve a fentemlitett Landau Ezékiel neki adott igazat rabbi Gumbinner Aberle ellenében. Férjének 1014-ben bekövetkezett halála után vallásos szive Jeruzsálembe vonzotta őt, hol 77 éves korában bevégzé életét. Fia Cohen József, atyja müveinek kiadója, ezek egyikében emléket álli- tott hirneves anyjának.

Láza, Jacob ben Mordechai neje, 1ó89-ben imákat adott ki a három éji virrasztásra és Op- penheim Sára, a gazdag tartalmu, most a Bodleiana diszét képező héber könyvtára által ismeretes Oppenheim Dávid prágai főrabbi leánya és Teomim Chajim Jona boroszlói rabbinus neje, 1709 ik év táján sajátkezüleg egy Eszther- tekercset irt, melynek rituális használhatóságát azonban Perles Meir prágai rabbinus kifogásolta. Ennek unokája a prágai főügyész Fleckeles Eleázár azonban ellenkező nézeten volt.

Tudományossággal vallásosságot és szépséget ritka mértékben egyesitett Kempner Sprinza, Braunschweig Eliézer leánya; ennek leányai Sprinza, Sára és Hanna sok hires rabbinusnak valának szülői. Sprinza, Kempner Mordechai rabbinus neje Morvaországban, oly olvasottsággal birt a szentirásban, hogy ismerete még a »Mas- sorá«-ra is kiterjedt. Könyv nélkül tudta valamennyi misnát és a babyloni talmud agadikus elbeszéléseit szó szerint tudta idézni — mint unokája a kétes hitelességü budai Kunitz Mózes állitja felőle.

Mint tudós nő ismeretes Steinhardt K rend e l, egy tudós rabbinus-család tagja. Atyja, Lőb (Eisenstadt) Berlinben rabbinus volt; fivérei közül Dávid Altonában és Hamburgban volt rabbinus és Jesaia, ki a talmud kritikai értelmezésének kezdeményezője volt Boroszlóban. Krendel Steinhardt Józsefhez ment nőül, ki mint kerületi rabbinus Rixheiínban és Niederenheim- ban (Elszászban) később Fürthben élt és korában rabbinusi tekintélynek tartatott. Krendel szellemes és tudós nő volt és nem csupán férje és fivérei által tiszteltetett ilyen gyanánt, hanem saját kora és az utókor sem nevezé máskép, mint a »rebbeczin« (rabbinusnő). A zsinagógai ünnepi imákban oly jártassággal birt, hogy egy nehéz tétel magyarázatául, melyet férje az ő fivérének irásbelileg feladott és előtte felolvasott, rögtön tudott találó bizonyitékot idézni az ünnepi rituáléból. Hogy a szentirásban is rendkivüli jártassággal birt, mutatja a következő szellemes magyarázata egy nehéz midras-tételnek, melyet férje közöl tőle : Józsefnek — igy szól azon tétel — tiz év vétetett el életéből, mert a gyermeki tisztelet mellőzésével tizszer hallgatá nyugodtan végig fivéreitől e szavakat: »Szolgád, az én atyám (a mi atyánk)«, a nélkül, hogy az ellen tiltakozott volna. Voltaképen azonban csak ötször használták József fivérei e szólásmódot. Krendel ez ellenmondást igen találóan azzal magyarázá meg, hogy József e szavakat csakugyan tizszer hallá, mert daczára annak, hogy tudott héberül, ugy tőn, mintha nem értené és egy tolmácsnak kellett mindenkor ismételni e szavakat előtte; »Szolgád, a mi atyánk.«

Férjének véleményezéseket, talmudi előadásokat és novellákat tartalmazó könyve, mint annak előszavában kiemeltetik, az ő kezdeményezése folytán jelent meg.

Krendelt az a fájdalmas csapás érte, hogy több gyermekét a legvirulóbb korban elragadta a halál. Meghalt Fürthben, 1775. május 30 án; egy évvel utóbb, 1776. augusztus 7-én meghalt férje is, ki, kevéssel neje halála után R ő z e li, a pozsonyi Pressburger Náthán özvegyét vette volt nőül.

Feltünést és bámulatot keltett tudományossága által Ghirondi Bienvenida, Ghirondi Mordechai neje Paduában, mely város számos tudósnak volt hazája; az 1636 márczius havában elhunyt L ur ia Miriam, Luria Dávid Chájim orvos leánya is paduai nő volt. Bienvenida már mint fiatal leány talmudvitákat tartott kora legnagyobb férfiaival, kik nem győztek eléggé bámulni és magasztalni tudományát és éles eszét. A midras és a talmud tanulmányozásával folyton foglalkozott és 1764-ben született fián ik

Ghirondi Benzionnak a bibliában és héber grammatikában való oktatását el nem engedé magától vitatni, Maimuni iratait és a Rasi-kommentárt is ő olvasgatá vele és még más ifju emberekkel is.

Mint ifjabb kortársnői, megnevezendők még; Oser Sára és Rosenthal Csárna.

Oser Sára, lengyel nő, a mathematikus- ként is hires belbirski rabbinus : Oser leánya, s a tudós és jómódu Selka Izsák neje volt, Vilná- ban. Sára nem csupán a bibliát ismerte igen jól, de a midrasban és talmudban is volt jártassága ; a mellett kiváló ismerője volt a héber grammatikának, ugy, hogy pontosan a metrika szabályai szerint verselt héberül. Magas életkort ért: 86 éves volt mikor meghalt.

Rosenthal szül. Leipnik Csárna Tatáról, Mendelssohn Mózes egy barátjának, a gazdag és müvelt Rosenthal Naftalinak neje Móoron Magyarhonban, a bibliát eredeti szövegben olvasá és a talmud több tételét helyesen és folyékonyan tudta idézni.' Meghalt 1797 április 4-én. Fia Rosenthal Éliás, a héber nyelv és irodalom alapos ismerője, a nőknek hazai nyelvükön való imádkozást ajánlott.

Ezek a legjelentékenyebb zsidó nők, kik a Mendelssohn Mózes korát megelőző időkben éltek. Vallásuk iránt való szeretetből igyekeztek a héber tudományokba behatolni és mindig azon iparkodtak, hogy a tudomány és vallás között harrnónikus öszhangot hozzanak létre. Sokáig fognak élni mint ragyogó példányképek ; ismerjék meg korunk hölgyei őket, és épüljenek példáik nyomán.

A BERLINI SALONOK.

Mendelssohn Mózessel,a zsidóság halhatatlan ujjáteremtőjével, elérkezett az a kor, melyben a zsidók belépve a népek kulturéletébe, annak egyik fontos tényezőjévé váltak. Mendelssohn Mózes népének ujjáalkotója volt, nemes jelleme, egyéni szeretetreméltósága, aesthetiküs mivelt- sége, klasszikus irálya, őszinte vallásossága, — mindez hatalmas befolyást gyakorolt hitsorsosai- nak bel- és külviszonyaira. Ehhez járult még ama kornak, melyben élt és működött, hatalmas forrongása és fejlődése, s a politikai, vallási és tudományos állapotok teljes átalakulása. A szabadság és testvériség utáni átalános kiáltással lehullottak ama korlátok is, melyek a zsidókat addig a társadalomból kirekeszték és ezek kielégithetetlen mohósággal rohantak a tőlük annyi ideig megtagadott szellemi élvezetek után.

E rendkivüli tudományszomj és müvelődés utáni vágy leginkább a zsidó nőknél mutatkozott, különösen a berlinieknél. Azzal a hévvel,