Oldal:Zsidó nők a történelem, az irodalom és a művészet terén.djvu/181

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

bibliában és talmudban és vallásosságból 75 éves korában Palesztinába zarándokolt, hol 1585-ben bevégzé életét. Egy évvel utóbb halt meg G u t- l i n, a paduai rabbinus Luzzatto Ábrahám tudós és vallásos neje.

EGY ARAB KOLTŐN Ő.

Midőn a 12-ik és rj-ik századokban a mindenütt ujra éledő hazaszeretet következtében a honi nyelvek is szeretetteljes ápolásban kezdének részesülni, és különösen a keresztény és mór Spanyolországban, a Provenceban és a német tartományokban troubadourok és minstrelek, költők és szerelmi dalnokok dallák szivük érzelmeit : ez igyekezetben a zsidók is, bár sehol sem volt hazájuk és mindenütt csak .idegenekül és megtürtekül tekintettek, élénk részt vevének.

Azon korban, midőn az Ommejádok a keleti államélet legnagyobb pompáját fejték ki, és a spanyol-arab költők mellett tekintélyes számu költőnők is arab nyelvü szerelmi dalokat énekelének, a zsidó nők sem maradtak e tekintetben hátra.

A 9 m á-n, Mervan leányán kivül, ki szatirákat szerzett Mohammed ellen, és ezért a próféta biztatására egy orgyilkos által nyugágyán meg-

öletett, az arab nyelven iró és verselgető első zsidónők egyike X e m o s a volt, születésére nézve andaluziai nő. Atyja, Istnael, ki szintén koltő volt, különös gondot forditott nevelésére. Néha feladott neki egy fél versszakot, a másik felét aztán ő neki kellett hozzá fogalmazni, Igy ekép recitált neki egyszer:

Legyen barátod szépségben ragyogva, Mignem viszfénye őt elhomályositja.

Rövid gondolkozás után Xemosa folytatá:

A hold veszi kölcsön naptól ragyogását S megrabolva fényét, ráadja homályát.

Az ifju költőnő tükörbe pillantva egyszer, észrevevé saját szépségét. Mivel már felnőtt volt, és még nem mene férjhez, igy kiáltott fel:

Egy szőlőt látok itt, ép szüret idején,

De nem nyúl még ki kéz a szép gyümölcs felé ;

Csakhamar elhervad bajban ifjuságom

S őt, kit nem nevezek, ah ! hiába várom.

Az apa hallá ezt, és vőlegény után látott leánya számára.

Egy általa nevelt gazella szemlélésekor igy énekelt Xemosa :

Benned, te kertemben szökellő gazella — Mint te szilaj, sötét szemü — látom magamat ; Magánosan, társak nélkül töltve létünk, Türelemmel várjuk, a jövendő mit adhat!

Kár, hogy e tehetséges költőnő életviszonyai merőben ismeretlenek előttünk; még csak azt se tudjuk, mikor és hol létezett.

ORVOSNŐK.

Ezen tudományágban, mely a zsidók által minden korban és minden országban oly nagy mértékben és oly gazdag eredménynyel mivel- tetett, az orvosi pályán is működtek asszonyok. Voltak zsidónők, kik nem csak a szülészetet gyakorolták, de mint mai kartársnőik Angliában, Oroszországban és Eszakamerikában, gyakorlatilag kezelték az orvosi tudományokat átalá- ban is.

A talmud korabeli csodaorvosnőről, Abaji nevelőnőjéről már előbb volt szó.

Egy Josephus nevü ember anyja Jeruzsálem pusztulása előtt sebészettel foglalkozott Ju- dea fővárosában.

A 15-ik században gyógyászkodott Sára, ki »a zsidó orvosnő«-nek neveztetett. II. Jánostól Brünnben 1419. év május 2-án tiz forintnyi — akkori időkben igen magas — évi adóért engedélyt nyert müvészetének szabad gyakorlására a würzburgi püspökség területén. Nagy tekintélyének és mindenesetre nagy praxisának kellett lenni; mert a würzburgi tartományi törvényszéknek egy napjainkig fenmaradt okmánya értelmében Sára 1419-ben vásárlás utján magához váltá von Riedern Frigyesnek Franken herczegségben és püspökségben birt »bármi néven nevezendő és bárhol fekvő« birtokait. A törvényszék előtt Sára bizonyos von Wissentaun lovag által képviseltetett.

Vele egyidejüleg, 1439. év táján, élt Majna melletti Frankfurtban egy zsidó orvosnő, ki szemgyógyász is volt, neve azonban ismeretlen előttünk.

Hogy zsidó nők mindig és mindenütt gyakorolták a szülészetet, nem is szükségel különös f'elemlitést.

Legujabb időkben megint vannak nők, különösen Amerikában és Oroszországban, kik az orvosi tanulmányoknak szentelik magukat. A jelenkor zsidó orvosnői közül miss Elson, egy amerikai hölgy, a physiologia fölött tartott nyilvános előadásaival szerzett magának hirnevet.

Mivel a német egyetemek nem fogadnak be női hallgatókat, ezek leginkább a berni és zürichi egyetemeket látogatják. Bernben 1874-ben promováltatott Simonovits Róza Odessá- ból, kinek nővére mint férjes asszony járta a zürichi műegyetemet. Ugyanott promováltatott 1878. november havában szabályszerü módon orvostudorrá Welt Róza, egy opernovitzi

zsidó leánya, ki valamennyi leányát tudományos pályákra szánta; Valentin tanár, mint promotor, fényes szónoklatban üdvözlé az uj nő-collégát.

NYOMDÁSZNÖK ÉS SZEDŐNŐK.

Bárhol kerüljenek uj eszmék felszinre, mondá egyszer egy német irodalomtörténész, mindig zsidók és nők az elsők, kik azokat megragadják és elsajátitják. Nem kell tehát csodálkoznunk fölötte, hogy Gutenberg világboldogitó művészetében is nemcsak a zsidók vettek hamar részt, de zsidó nők is — bármi távol álló különben e működés a női hivatástól — már századok óta tevékeny részt vevének benne.

Alig hozatott be a nyomdászat Olaszországba, egy zsidónő foglalt helyet a szedőszekrény előtt, a jeles képzettségű Ilonat Estel- l i n a. Ez Konat Ábrahám ben Salamonnak volt neje, ki még mint promovált orvos tanulta meg a szedést és 1476-ban Mantuában nyomdát állitott fel, melyből különféle héber nyomtatványok kerültek ki, melyek most mint incunabulák nagy becsben állanak. R. Bedaresi Ha-Penini Jedajá- nak még az 148o-ik év előtt, először ezen nyomdában kinyomott és zsidó és keresztény tudósok által többször leforditott »Bechinot Olom« vagy