Oldal:Ormándy Miklós - A dohány.djvu/49

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

elküldötte tehát meghatározás végett, Funk János orvoshoz, Memmingenbe; de ez sem ismervén azt, determinálás nélkül pedig visszaküldeni nem akarta, így jutott el Zürichbe Geszner Konrád, nagyhírű botanikushoz; ez sejtette ugyan, hogy a Flora ez ismeretlen gyermeke, aligha nem az a bevándorolt idegen, a melynek jó hírneve, már Francziaország határát átlépte.

E kétséget, Aretius Benedeknek, Bernből kapott rajza oszlatta el; a ki ugyanis a kertjében tenyésztett dohányt élethűen lerajzolta és a rajzot elküldötte Gesznernek, így már aztán határozottan nyilatkozhatott, és ki is mondotta, hogy a kérdéses növény, nem más, mint dohány.

Nem sokára a német orvosoknak egész serege szállott síkra a dohány mellett; egyik jobban dicsérte, mint a másik annak gyógyító erejét.

Szívesen fogadott vendég lett itt is, mint gyógynövény; ámbár a neki tulajdonított csoda erejű hatást, az általa elért eredmények nem igen igazolták, de azért mind szélesebb körben tenyésztették.

Mint ügyes kalandort, szerencséje itt sem hagyta el.

Kiütött a harmincz éves háború; angol segédcsapatok vonultak át, Grey gróf vezetése alatt, 1620-ban, Csehországba, Friedrik király támogatására; a sereg Szászországon át, vonult Prágába; a németek az arra átmenő angol katonákat látták először dohányozni.

Majd 1622-ben, Spinola spanyol tábornok betört a Rajnai Pfalz tartományokba és ott nagy riadalmat okozott: ide is angol és hollandi csapatok érkeztek a szorongatottak felszabadítására ; mindkét sereg katonái már ekkor szenvedélyes dohányzók lévén: a Rajna és Majna vidékein lakó németek, ezektől csakhamar eltanulták a dohányzást.

Előljárt ebben is a katonaság; különösen a Tilly' és Wallenstein nevü ezredek tisztjei és legénysége között terjedt az el nagy gyorsasággal.

Nem sokára a svéd sereg is rabja lett a dohányzásnak.

Frankfurt lakói, 1630-ban, a svéd-várőrség katonáitól tanulták azt el, a kik már nem csak dohányoztak, hanem bagóztak is, és annyira nem tudták nélkülözni a dohányzást, hogy a még akkor ritka és drága dohány nem létében: száraz falevelet tömtek pipájokba és azt szívták.

Nem sokára egész Németországban elterjedett a