az utasítást is, mikép kell a leveleket használni és a magvakat, illetve a belőle kikelő növényeket ápolni.
Az új haza talajában a dohány szépen kezdett virulni. Nicot tiszteletére, a növényt „Herbe Nicotiane", Nicot füvének nevezték el.
Medici Katalin, királyné léttére, nemének gyarlóságától a hiúságtól, ne ín volt mentes; bántotta őt az, hogy ő nem osztozhatik e dicsőségben. E szenvedélye napról-napra növekedett, úgy annyira, hogy már nem részt, hanem az egészet akarta.
Azt kívánta tehát, hogy az új gyógy füvet, az ő nevéről nevezzék el; a köznép hála és alattvalói hűségből egy ideig herbe Catharine, herbe Medicie, herbe de la Reme nevén nevezte azt; de azért Nicot nevét nem tudta elhomályosítani és háttérbe szorítani, rnert a botanika is e mellett szavazott, így lett a dohány tudományos neve: Nicotiana Tabacum, megörökítve.
Nagyban egyengette a dohány elterjedésének az útját, a lotharingiai házból származó főperjel, a ki Nicotnak lissaboni kertjéből, a nála tett látogatás alkalmával, dohánymagot hozott Francziaországba. Innét egy ideig „herbe du grand prieur" azaz a föperjel füve elnevezés is divatos volt.
Azonban ez is nem sokára e feledés tengerébe süllyedt; megmaradt az első, melynek fényét évszázadok sem tudták elhomályosítani.
Eddig a dohány csak a szenvedő emberiség szolgálatában állott; mint gyógyfű nagy hirnevet szerzett magának.
Az élvezeti áruczikkek sorába való első lépést, szintén mint fájdalom enyhitő medicamentum, tette meg.
II. Ferencz franczia királynak gyakran igen nagy fejfájása volt; az orvosok nem tudtak rajta semmi módon segíteni. Édes anyja, Katalin, azt tanácsolta a házi orvosnak, hogy szárított dohánylevelek porát szivasson föl a beteg királylyal.
A kísérlet ismét bevált!
Az udvaronczok, a kiknek szintén gyakran fájt, vagy fölt a fejök: szenvedélyes tobákolókká lettek.
így honosodott meg a tobákolás, a franczia királyi udvarnál, mely szokás fönmaradt egész XIV. Lajos idejéig.
A nők a magok részéről illetlennek tartották a tobáko- lást, de azért, hogy ők is kivegyék részöket ezen élvezetből, annak más használati módját találták ki; a porrá tört
