aztékek, vagy még ezek ősei, a toltekek idejéből valók. Uhde, német tudós mintegy húsz, szebbnél-szebb különféle alakot ábrázoló pipát gyűjtött ott össze; melyek, hogy már használatban voltak, bizonyítja az, hogy mindegyiknek belsejében korom réteg van lerakódva.
Különösen érdekes a II. ábrán látható indiánt utánzó forma,
melyen látszik, hogy az alsó ajak mélyen be van hasítva, a
mesterségesen megnagyobbított fülkagyló pedig át van fúrva.
Az alsó ajak hasítékába egy fapeczek van beledugva,
mint ez a botokndoknál ma is szokásban van.
Hihető, hogy ez a totonakos indiánok törzséhez tartozó
férfialaknak hű képmása; mely néptörzs egykor a Mexikói
Cl tengeröböl keleti part- | jain élt, s a melynél e
szokás szintén el vala terjedve.
A IV. ábrán bemutatott alak, mely szintén az ősi pipák közé tartozik, az első alakból származhatott, oly- formán, hogy itt pusztán a törzs és a lábak hagyattak meg; ezek közül az egyik vízszintes állásba hajtva, a mai pipaszárak kezdetleges formáját mutatja.
Majd az V. ábrán föltüntetett alakkal találkozunk, a hol már a forma egész természetes valóságában szolgál a dohányzás czéljára.
V. ábra: a pipa szája — a .
a szopóka =. t, Egy agyaglapon ül
a béka, hátán kerek nyilással, mely a pipa belső üregébe vezet; a lap baloldali része pipaszárul és szopókául szolgál.
