Smith hálája adóját a nemes szívű leány iránt úgy rovta le, hogy feleségül vette.
c) Canaüában.
Cartier Jakab, franczia hajós-kapitány, 1535-ben Új-Fouml- land partjain kipihenve az út fáradalmait, újabb fülfödözési útra készült.
Hajóját ellátva a szükségesekkel, bevitorlázott a sz. Lő- rincz öbölbe, a honnét elérts a hasonnevű folyam torkolatát, mely az Ontario-tóból veszi eredetét.
E tartomány, a hová eljutott, Canada volt, melynek barátságos indulatú indiánjai, szép állatbőrökkel ajándékozták meg őt.
Cartier említi, hogy a benszülöttek egész nyáron át nagy gonddal gyűjtötték egy fűnek nagy széles leveleit, melyeket megszárítva és összecsomagolva állatbőrökbe rakták el.
Majd a leveleket elaprózva, kő- vagy fából készült edényekbe — pipák — tömték, azt meggyújtva egész élvezettel fújták ki orruk és szájukból annak füstjét.
De csak a férfiak szája és orra füstölt, mint a kémény; a nőknek ez szigorúan el vala tiltva.
E növény teljesen azonos volt a tabaco-nak nevezett, és az új világ eddig ismert területein oly nagy becsben álló és használatban levő dohánynyal.
Midőn a francziák hírt vettek arról, hogy a Cartier által fölfödözött Cauada; bővelkedik a legszebb prémekkel: a kereskedők, iparlovagok egész serege sietett ide, azon szándékkal, hogy az új jövedelmi forrást kizsákmányolhassák.
Csakhamar gyarmatokat alapítottak; de az első kísérletek nem sikerültek; Chauvin és Pontgravé első telepít- venyesek, nehány évi küzdelem után, teljesen lemondottak a további sikertelen kísérletezésekről.
Ezeknél sokkal szerencsésebb volt a fáradhatlan tevékenységű Champlain, aki 1608-ban Quebek városának alapköveit lerakta, a mely főhelye lett a jövedelmező szűcsárúkkal való kereskedelemnek.
Champlain nem érte be azzal; ő látni, tapasztalni akart, azért is útra kelt, hogy Canada belső területével megismerkedjék.
így eljutott az Ontario tavához; ő volt az európaiak