80 Magyar népdalok.
189. Túl a Dunán zörög az ég, Kedves rózsám szeretsz-e még? Mutasd hozzám szerelmedet, Ugy sem soká látsz engemet.
Egy két pár csók nem a világ! Száradjon el, a ki nem ád ; Adjál rózsám e világon, Ugy sem kell a másvilágon.
190. Tulsó soron a mi házunk, Nem eladó még a lányunk, Esztendőre lesz eladó, Akkor lesz legényhez való.
Tulsó soron a mi házunk, Fehér rózsa nyilik nálunk, Ha fehér kell, abból adok, Ha piros kell: — magam vagyok !
191. Uram, uram, biró uram, Adja ki a fakó lovam, Sietős az utam nagyon, Subám' zálogban itt hagyom,
Fakó lovam, rugd fel a port, Ne nézz árkot, ne nézz bokrot, Mire a nap nyugvóra száll, Ott legyek a galambomnál.
192. Vajjon mit irjak rózsámnak Legkedvesebb violámnak? Reszket kezem, nem irhatok, Fáj a szivem, nem szólhatok.
