Ugrás a tartalomhoz

Oldal:Magyar remekírók - A magyar irodalom főművei - 54. kötet - Magyar népdalok.djvu/35

A Wikiforrásból
Probléma történt a lap korrektúrázása közben

1. Szerelem rózsái. 31

Ez a kis lány de hamis,
Nevetne meg sirna is.
Lelkem, ha fáj a szive.
Boruljon a keblemre!

43.

Csütörtökön este
Három legény leste,
Hogy a kis lány a szoknyáját
Pántlikába szegte.

Tej, túró, tejfel,
Fehér gatya, pendel, —
Azért a kis barna lányért
Majd meghal az ember.

44.

Czin tányéron, czin tányéron pogácsa.
Fáj a szivem, fáj a szivem magára.
Én rám bizony, én rám bizony ne fájjon,
Ugy sem leszek a magáé a nyáron.

Czin tányéron, czin tányéron pogácsa,
Fáj a szivem, fáj a szivem magára;
Nem kell nekem, nem kell nekem pogácsa,
Csak az a ki, csak az a ki csinálta.

Három bokor, három bokor saláta.
Három kis lány, három kis lány kapálta ;
Nem kell nekem, nem kell nekem saláta.
Csak az a ki, csak az a ki kapálta.

45.

Duna partján sétáltam,
Szeretőmet ott láttam,
Rózsavizben mosdózott,
Az orczája mosolygott.