Oldal:Magyar remekírók - A magyar irodalom főművei - 54. kötet - Magyar népdalok.djvu/29

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

<poem> 14. Az én rózsám szemöldöke Többet ér, mint a hat ökre; A hat ökre szántó-vető : De a rózsám hű szerető.

Az én rózsám szeme, szája, Többet ér, mint a pajtája ; A pajtája fekete gyász: De a rózsám arany kalász.

15. Az én rózsám takaros, Takaros egy kis menyecske, Mert ő neki magyaros. Magyaros a szive, lelke; Áldja meg az isten őtet. Az én kedves szeretőmet !

Ne nézz, rózsám, ragyogó, Ragyogó szép két szemeddel, Mert nem bírok lángoló. Lángoló nagy szerelmemmel ; Bevádollak a birónak, Hogy te szivgyujtogató vagy!

26. Azért csillag, hogy ragyogjon. Azért asszony, hogy megcsaljon ; Azért jöttem a világra. Hogy bolonduljak utána.

Azért erdő, hogy zöldeljen, Azért vihar, hogy tördeljen ; Azért a sziv, hogy szeressen, Bánatában megrepedjen.