Ugrás a tartalomhoz

Oldal:Magyar remekírók - A magyar irodalom főművei - 54. kötet - Magyar népdalok.djvu/277

A Wikiforrásból
Probléma történt a lap korrektúrázása közben

VII. Ágról-ágra. 273

142. Kis koromba árvaságra jutottam, Jaj de hamar más karjára maradtam ! Megtanultam, hogy kell tűrni, szenvedni, Jaj, de nehéz e világba megélni !

143. Kis menyecske, szép menyecske, Mért nem jöttél tegnap este ? Ha az este jöttél volna Egypár csókot kaptál volna.

144. Kiszáradt a bodzafa. Hm ! Hol hálunk az éjszaka? Hm! Ajtó mellett a padon. Hm! A te gyenge karodon. Hm! Vaj nálatok, vaj nálunk, Hm ! Hol jobb helyet találunk. Hm !

145. Kiszáradt a vadalmafa, Nem terem több alma rajta. Kedves babám gyönge karja Nem ölel meg több hajnalba!

146. Ki van a szekerem rudja, Merre felé, isten tudja! Vagy lefelé, vagy fölfelé, Vagy a rózsám háza felé!

147.

Kizöldelt már a szegedi erdő, Abba nyilt föl három nyírfa-vessző. Három vesszőt hároman ültettük, Ezt a kis lányt de sokan szerettük !

Magyar népdalok.