Ugrás a tartalomhoz

Oldal:Magyar remekírók - A magyar irodalom főművei - 54. kötet - Magyar népdalok.djvu/267

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

VII. Ágról-ágra. 263

77.

Fodros szoknya nem is harmatba való,
A kisasszony nem is gulásnak valói
f Fodros szoknyát kicserélem kurtáér',
De a gulást nem adom ez világér*!»

78.

Fölfogadtam száz- meg százszor,
Nem fogok szeretni másszor,
De ha a szép leányt látom,
Meg nem állom fogadásom 1

79.

Fordíts felém arczodat, arczodat.
Ne sajnáld a csókodat, csókodat!
Lám, én tőled nem sajnálom.
Ha száz kell, hát azt se bánom!

80.

Galicziát kisöpörték,
A szemetet kiöntötték,
A szemétből gomba termett,
A gombából — beczirker lett.

81.

Gólya szállott a házam tetejére,
Beöltözött a szivem feketébe.
Nem is öltözik az addig fehérbe,
Míg rózsám nem ölelem kedvemre.

82.

Gyere, rózsám, a mezőre,
Egészséges levegőre!
Hadd süssön a nap sugara,
Ott lesz búza — pogácsára.
Kössünk ketten egy kévébe,
Költözzünk egymás szivébe !