248 Magyar népdalok.
Éjfél Után óra három,
A várost többet nem járom,
Szemem álomra lezárom,
Ha nem alszom, az én károm :
Éjfél után óra három.
69.
Túl a Tiszán, Földeákon,
Alma terem a fűzfákon,
Minden ágon kettő három —
Van szeretőm tizenhárom :
Ha tíz elhagy, marad három,
Megérem vele a nyáron.
Túl a Tiszán, Kenderesen,
Alma terem a kenderen.
Minden szálon kettő három —
Van szeretőm tizenhárom ;
Ha tíz elhágy, marad három,
Megérem vele a nyáron.
70.
Ugy meg vagyok határozva,
Mint a csikó kantározva ;
Szabadságom el van zárva,
Mint kis madár kaliczkába.
Ha kimegyek az utczára,
Nézek a rózsám házára !
Látom fedeles kapuját,
Kétfelé nyiló ajtóját.
71.
Verd meg Isten ezt a czudar világot !
Rosszabb életöm van mint a kutyának ;
Mert a kutya bebújik a szénába, szolmába,
De én csakúgy csavargok a világba.
