VI. Vegyes dalok. 239
Igy mulik el ifjuságom,
Ma-holnap oda világom,
Oh be érzem !
Fogd meg, pajtás, a vasvesszőt,
Verd meg véle a temetőt.
Mert nem kedvez semmi szépnek.
Semmi épnek.
Ah ne bántsd, pajtás, azokat
A mohosult sirhantokat
Vasvesszővel.
Keress inkább az ut mellett
Kettőnknek egy nyugvóhelyet
S majd idővel
Tűzz mellé egy száraz ágat,
Hadd példázza e világot,
Melyet ketten kinevettünk,
Föl sem vettünk !
43.
Kedves rózsám ablakába',
Sej, haj, kedves rózsám ablakába'
Kinyílt a rózsa magába,
Sej, haj, magába.
Kétfelé hajlott az ága.
Sej, haj, kétfelé hajlott az ága.
Bort iszok az árnyékába'.
Sej, haj, ha lehet!
44.
Kertem alatt a Berettyó folydogál —
Hársfák alatt szőke kis lány sirdogál.
Állj meg, szép viz, állj meg, rózsám fut tőled,
Hószín nyakát hadd mossa meg belőled.
Megállj, kis lány, csónakom eloldoztad,
A partról a zaj közé taszítottad ;
Meglakolsz még, lányka, ezért, megállj csak,
Megcsókollak százszor, ha megtalállak.
