238 Magyar népdalok.
Azt kérdezé tőlem az édes anyám :
Szeretem-e az uramat igazán ?
Ha első nap meg nem szöktem mellőle,
Már azután híve leszek örökre.
40.
Hova lábad teszed,
Bánat-virág keljen,
Te fejér ágyadban
Kigyófi heverjen.
Kit leginkább szeretsz,
Örökre veszeszd el,
Te búbánatodat
Ne értse meg ember !
41.
Kakas a szemetén
Annyit nem kapar.
Hányszor az én rózsám
Engem betakar.
Pedig éjjel-nappal
Mind egyre kapar,
Annyit nem kapar.
Hányszor betakar.
Bakter a toronyba
Annyit nem kiált,
Hányszor az én rózsám
Csókkal megkínált . . .
Pedig éjjel-nappal
Mind egyre kiált.
Annyit nem kiált.
Hányszor megkínált.
A malom kereke
Annyit nem fordul,
Hányszor az én rózsám
Engem megcsókol . . .
Pedig éjjel-nappal
Mind egyre fordul,
Annyit nem fordul.
Hányszor megcsókol.
42.
Kalapom szememre vágom,
Mellette hervad virágom,
Sirva nézem.
