232 Magyar népdalok-
Se árok, se barázda,
Menyecske jön a házba.
Hej rikatom-rakatom !
Az árát de megadom!
Se barázda, se árok,
Akármit is csinálok,
Hej rikatom-rakatom !
Nyelve nem lesz lakaton.
26.
Este felé jár az idő,
Szállást kérnék, de nincs kitől,
Apám, anyám mind elhaltak,
Testvéreim megtagadtak.
Erdők, mezők, vad ligetek,
Hadd bujdossam tibennetek,
Hadd bujdossam a vadakkal,
Sirjak a kis madarakkal.
27.
Este későn föltekintek az égre,
Nincsen csillag, mind lehullott a földre.
Világosnál raktuk le fegyverünket,
A Görgei ott adott el bennünket.
Kossuth Lajos befogatta négy lovát,
Fölültette feleségét, kocsisát,
Kinyitotta üveghintó ablakát,
Ugy mondott a magyaroknak jójszakát!
28.
Este van a leánynak.
Nem kell senki fiának,
Maradjon az anyjának,
Abrakos tarisznyának.
Vesztél volna anyádba,
Mért járattál hiába,
Sok esőbe, sok sárba,
Sok sötét éjszakába !
29.
<poem>
Ez a kazal be széles,
Szélyel vágta a ménes ;
Czo fel édes deresem !
Még az éjjel a rózsám felkeresem.
