IV. Bor mellet. 185
De mikor megházasodtam, oda !
Az én patkóm azt kopogta, oda !
Sóra, borsra, egy font husra, oda !
Feleségemnek papucsra, oda !
Hát most, hogy megöregedtem, oda !
A bocskorom azt csoszogja: oda !
Csisz el, csosz el a templomba, oda !
Onnét meg a koporsóba, oda!
40.
Mindennap, mindennap jó borral kell élni,
Mindennap, mindennap jó borral kell élni.
Annyira-mennyire, annyira-mennyire,
Meg kell részegedni.
Annyira-mennyire, annyira-mennyire,
Meg kell részegedni.
Öregapám azt mondta,
Mikor a kulacsot forgatta :
Igyál, igyál, igyál,
Ebadta fattya !
41.
Nem iszom bort, csak a szőlő levét,
De azt is úgy, ha megszűrik elébb.
Szeretem én a barna menyecskét,
De azt is úgy, ha megcsókol elébb.
Nem iszom bort, fogadásom tartja,
Iszom vizet, ha a rózsám adja,
De azt is úgy, ha szájából adja,
Mint a galamb, ha párját itatja.
Még azt mondják, hogy részeges vagyok,
Hogy én gyakran a zsidónál járok ;
Mondja nekem akárki szemembe :
Kiét ittam világ életembe?
