<poem> 68.
Nincsen széna, nincsen abrak, Édes lovam, agyon csaplak. Bőröd a zsidónak adom, Nem lesz reád semmi gondom.
Mi hasznod van a bőr árán, Ha nem ülhetsz lovad hátán? Ne üss agyon, édes gazdám, Kitelelek árpaszalmán.
Édes lovam, ne búslakodj. Lesz még neked jó abrakod. Ha a rózsámhoz elviszel, Selyem kötőjéből eszel.
69.
,Nincs széna, nincs szalma A szénatartóba', Megszidtak, megvertek Érted az éjtszaka.'
«Lesz széna, lesz szalma
A szénatartóba'.
Megölellek, galambom,
A pitarajtóba' ! —
Van széna, van szalma A szénatartóba'. Megcsókollak, galambom, A pitarajtóba.»
,Hadd hajtsák, hadd hajtsák Az irigyek a szót. Máskor is kinyitom Rózsámnak az ajtót.'
70.
Oda fenn a felső réten Ott kaszál az én édesem, Ha ő kaszál, én takarok, Ott is neki jót akarok.
Aranytüsző a derekán, Nem hajlik a kasza után, Selyem kalap a fejibe, Nem süt a nap a szemibe.
Ugyan édes párnám csúcsa, Mit álmodtál az éjszaka? Nem álmodtam én egyebet, Csak a te barna szemedet!
