148 Magyar népdalok.
Husz pár birkatartást is ajánlottak,
Foglalóba ötven karajczárt adtak ;
Beittam a pipagyujtó-csárdába',
Görgetegi határba'.
A gazdámmal leszek majd egy kenyéren,
Jönnek értem szengyör'napkor szekéren ;
Fölteszik a tulipányos ládámat,
Furuglyámat, dudámat.
Így masérozok majd el a pusztára,
Goróf Szécsényinek a jószágára.
S ha a nyáját átolvassák kezemre,
Kihajtom a mezőre.
Aztán addig furuglyálok dudálok,
Míg egy hű szeretőre nem találok ;
Van a pusztán elég szőke, barna lány,
Belém szeret egy talán.
Ha megszeret, jól teszi, majd elveszem,
Édes kis feleségemnek nevezem . . .
Hetedhét országon nem lesz több ily pár,
Mint Tarnóczán a bojtár.
29.
Én vagyok a petri gulyás,
Én őrzöm a petri gulyát,
A bojtárom vizén, sáron,
Magam a paplanos ágyon.
A csikósnak jól van dolga,
Egyik lórul a másikra,
De a juhász mint a kutya,
Egyik dombrul a másikra.
30.
Én vagyok az árva gyerek
Napszám után éldegélek.
