Ugrás a tartalomhoz

Oldal:Magyar remekírók - A magyar irodalom főművei - 54. kötet - Magyar népdalok.djvu/138

A Wikiforrásból
Probléma történt a lap korrektúrázása közben

134 Magyar népdalok.

142.

Vásárhelyen meszelik a templomot,
Vásárhelyen állítják a verbungot.
Hallod pajtás, de szépen muzsikálnak,
Itt a verbung, álljunk be katonának.

Vásárhelyen megütik a rézdobot,
Kiadják a kemény parancsolatot.
Keljetek fel hű magyarok e szóra :
Itt a muszka, daraboljuk apróra !

143.

Vége van az aratásnak,
El kell menni katonának,
El kell menni, ha esik is,
Ha csak nehezen esik is.
Esik is.

Nehezen esik a járás.
Tőled rózsám a megválás.
Váljunk meg rózsám, egymástól,
Mint a levél az ágától.
Elválik.

144.

Verje meg az Isten
Azt az édes anyát,
A ki katonának
Neveli a fiát.

Húsz évig neveli
Világ pompájába',
Azután temeti
Holtig tartó gyászba !