II. Katona-élet. 133
138.
Szépen szól a harminczkettős banda,
Eszti baka masírozik rajta,
Masirozik idegen országba,
Bosnyák ország szép nagy határába.
Bosnyák ország körül van kerítve,
Eszti baka annak keritése,
Eszti baka a kapufélfája.
Bosnyák kis lány mindig azt strázsálja.
139.
Tenta, penna, kalamáris, papiros, –
Az én rózsám más országba masiroz.
Irok neki oly szomorú levelet :
Jöjjön haza minél előbb, ha lehet.
140.
Tisza partján van egy hajó kikötve,
Abba' van egy Miklós-huszár megölve.
Kék átilla mellére van gombolva,
Édes anyja felette áll, siratja.
Menj el haza édes anya, ne sirasd,
Van még otthon három árvád, neveld azt.
Nem megyek én, nem nevelek több árvát,
Nem adok én a császárnak több huszárt.
141.
Tizenkét évekre
Be vagyok sorolva,
Telnek bús napjaim
Idegen országba.
Búra termett idő,
Ködnevelő szellő,
Gondolok egy órát,
Lesz — ezer esztendő!…
