130 Magyar népdalok.
A lovas katona
Mikor masirozik,
Felül a lovára
Csak úgy dohányozik.
A szegény bakancsos
Mikor masirozik,
Kerüli a nagy sárt,
Csak úgy káromkodik.
Átkozott csizmája,
De rövid a szára!
Hej minden órában
Elmerül a sárba!
Verje meg az isten
A mészáros bárdját,
Hej mért vagdosta el
A kis borjú lábát!
Mostan a kis borjú
Nem járhat a lábán
Szegény bakancsosnak
Kell vinni a hátán!
J30.
Söprik a pápai utczát,
Masiroznak a katonák.
Tizenhat esztendős barna kis lány
Megyén a regiment után.
Kérdi tőle a kapitány:
Hová, hová, barna kis lány?
Mit kérdi azt tőlem a kapitány?
Megyek a szeretőm után!
131.
Sötét pej paripa,
Selyem nyereg rajta,
Most akartam, rózsám,
Hozzád menni rajta.
Most akartam, rózsám,
Veled mulatozni, —
Fujják az indulót,
El kell masirozni!
