II. Katona-élet. 121
Vetetlen az ágyunk, kapitány uram! Vetetlen az ágyunk, kapitány uram! Itt van Sári, majd megveti, Még magát is belé veti, Kedves katonáim !
102. Mikor nyolcz esztendős voltam, Katonának nem jó voltam, Most járok a huszadikba, Kisérnek a háboruba.
Mikor göndör hajam vágták, Babám kötőjébe rakták. Nem volt annyi hajam szála, A mennyi köny hullott rája.
103. Mikor visznek Olmücz felé, Nyiljon az ég ezer felé, Nyiljon az ég ezer felé, Boruljon be minden felé, Boruljon be minden felé!
Ez az utcza jaj de röges, A kin Olmücz felé visznek, Jaj de röges, jaj de köves, Ez az utcza jaj de röges, A kin Olmücz felé visznek !
104.
Mindenfelől harczi nótát fú a szél, Verje meg az Ur Isten azt, a ki fél! A török is, a tatár is mit tehet? Egy életnél egytől többet nem vehet!
