II. Katona-élet
96. Megkérdeztem egy kis Jánytól az este : Huszársapka miért van a kezébe? Az a kis lány énnekem azt felelte : jaj istenem, teremtőm, Huszár az én szeretőm, A sapkáját tegnap nálam feledte!
97. Megy a gőzös fölfelé, Száll a füstje lefelé, de lefelé. Benne ül egy regruta, Ki van a szeme sírva, Ki van a szeme sírva. Hull a könnye, mint a zápor, a vasutra : Isten veled, kis angyalom, utoljára! Hogyha szeretsz engemet, Ne feledd a nevemet, Ne feledd a nevemet!
98. Megy honvédnek, megy huszárnak A ki arra való ; Ez a nyalka magyar verbung De kedvemre való!
Félre innen, zsidó fattyú, Nem vagy ide való, Csak a szegény magyar legény Katonának való.
99. Mennem kell már énnekem is, Besoroztak engemet is. Édes anyám, ne sirj értem, Gondot visel rám az isten.
