II. Katona-élet. 113
Kiindultam a hazámból
Nagy Olaszország felé,
Fél utamból visszanéztem
A kedves hazám felé.
Látom a nagy hegyeket,
Kik siratnak engemet,
Arczczal vagyok leborulva,
Hazám felé fordulva !
Könnyes szemmel feltekintek
A nagy magas egekre,
Ott látok egy kis madárkát
Hazám felé repülve.
Szállj le madár, ha lehet,
Vidd el ezt a levelet!
Mondd meg az én angyalomnak :
Ne sirasson engemet !
80.
Korond között nevelkedtem,
Ne, te, ne!
Jaj de fene legény lettem,
Ne, te, ne!
A parajdi bányász lányok,
Nem is nézek én reájok,
Ne, te, ne, te, ne, te ne!
Visznek engem katonának,
Ne, te, ne!
A németek kutyájának.
Ne, te, ne!
Borjú nyomja a vállamat,
Más öleli a rózsámat,
Ne, te, ne, te, ne, te, ne!
81.
Kossuth Lajos azt izente,
Hibázik a regimentje,
Magyar népdalok. 8
