Ugrás a tartalomhoz

Oldal:Magyar remekírók - A magyar irodalom főművei - 54. kötet - Magyar népdalok.djvu/113

A Wikiforrásból
Probléma történt a lap korrektúrázása közben

II. Katona-élet. 109

67. Kapitány úr azt mondja a bakának : Ejnye de szép babája van magának! — Bizony vitéz kapitány úr, van nékem, Nem is adnám oda semmi kincsér' sem !

— Add nekem a babád nem lesz károdra, Három csillagot kapsz a gallérodra. — Köszönöm én, kapitány úr, ne adjon : Rózsám szemében ragyog a csillagom!

68. Kapitány úr csak az a kérésem : Engedje el évi büntetésem. Olyan édes volt a babám csókja : Nem hallgattam a takarodóra.

69. Katonának vagyok irva, Föl is vagyok mundérozva, Puska vagyon a vállamon. Patrontás az oldalamon.

Ez az élet, igaz élet, Viczispánnal nem cserélek. Ha azt mondják: jobbra nézzek. Csak azért is balra nézek.

70. Katonának vagyok írva. Ki van a két szemem sirva. Katonaságom se' bánom, Csak édes anyám sajnálom.

Ki van a két szemem sirva, Mert a rózsámat más bírja, A csalfa rózsám se' bánom, Csak szabadságom sajnálom.