11. Katona-élet. 103
49. Gyönge szeme van a kukoriczának, Gyönge szive van az édesanyámnak. Gyönge szive fájdalmába meghasad, Hogy a fia katonának benmarad.
Édesanyám, én is katona vagyok, Nyíregyházi kaszárnyába hervadok. Ügy hervadok, mint a fügefal evéJ, £des anyám, katonának neveltél.
50. Ha bemegyek a sorozó szobába, Ingem, gatyám levetem az asztalra. Ingem, gatyám, ej, haj ! leteszem az asztalra, Könyes szemmel ugy nézek az urakra.
Ha kijövök a sorozó szobából, Könyeimet letörülöm orczámról. Könyeimet, ej, haj ! letörülöm orczámról. Ugy búcsuzom el a gyönge rózsámtól.
51. Ha én aztat tudtam volna előre, Hogy keserű Ferencz József kenyere: Elbujdostam volna Még tíz éves koromba, Hogy ne talált volna A behivó czédula.
Kilencz napra letettek az egyesbe, Vasat vertek a lábamra kezemre, Szorítja kezemet Még jobban a szivemet, Más öleli sej, haj ! A kedves szeretőmet!