Ugrás a tartalomhoz

Oldal:Magyar remekírók - A magyar irodalom főművei - 54. kötet - Magyar népdalok.djvu/107

A Wikiforrásból
Probléma történt a lap korrektúrázása közben

11. Katona-élet. 103

49. Gyönge szeme van a kukoriczának, Gyönge szive van az édesanyámnak. Gyönge szive fájdalmába meghasad, Hogy a fia katonának benmarad.

Édesanyám, én is katona vagyok, Nyíregyházi kaszárnyába hervadok. Ügy hervadok, mint a fügefal evéJ, £des anyám, katonának neveltél.

50. Ha bemegyek a sorozó szobába, Ingem, gatyám levetem az asztalra. Ingem, gatyám, ej, haj ! leteszem az asztalra, Könyes szemmel ugy nézek az urakra.

Ha kijövök a sorozó szobából, Könyeimet letörülöm orczámról. Könyeimet, ej, haj ! letörülöm orczámról. Ugy búcsuzom el a gyönge rózsámtól.

51. Ha én aztat tudtam volna előre, Hogy keserű Ferencz József kenyere: Elbujdostam volna Még tíz éves koromba, Hogy ne talált volna A behivó czédula.

Kilencz napra letettek az egyesbe, Vasat vertek a lábamra kezemre, Szorítja kezemet Még jobban a szivemet, Más öleli sej, haj ! A kedves szeretőmet!