Ugrás a tartalomhoz

Oldal:Magyar remekírók - A magyar irodalom főművei - 54. kötet - Magyar népdalok.djvu/102

A Wikiforrásból
Probléma történt a lap korrektúrázása közben

98 Magyar népdalok.

Szakítsd babám, szakítsd ! Nekem bokrétába, Jól illik az a bakának Gyászos csákójába.

38. Ezerhétszáz ötvenegyben Katonaság tünt szememben, Beállottam regementben, A Prajczoknak seregiben.

Sárga csizma, veres nadrág, Királynéról maradt jószág: Mente helyett kabátod lesz, Az is hátul hasitott lesz.

Gyere pajtás katonának, ]ó lesz dolgod, meg se bánod, Négy krajczárod fizetésed. Ha megiszod, — nem lesz pénzed.

Csizma helyett topányod lesz Az is elől hasitott lesz, Azt gondolod minden úgy lesz, De bizony még foltos is lesz.

Mert az isten az katonát Ugy bünteti mint rossz fiát ; Majd elvisznek a burkusra, De nem a jó kvartélyokra.

Az istennek szent angyala Szálljon az én galambomra! A katona isten fia, De a paraszt csak mostoha.

Hajdu volnál : szeretnélek, Katona vagy: nem szeretlek, Húzó-vonyó a te neved, Akasztófa a te helyed.