Bevezetés.
Bessenyei e tragédiájának irodalmunk történetében értékénél jóval nagyobb történeti érdeke, mert mindaz a nagy, elhatározó mozgalom, mely Bessenyeitől indult ki, Agis-ával kezdődik, 1772-ben. Ez megmagyarázza, hogy uj kiadásban adjuk közzé, annál is inkább, mert nem fogadhatjuk el Bayer Józsefnek azon véleményét, hogy eredetének kérdését a fölmerült polemia teljesen tisztázta. (A magyar drámairod. tört. I. 100.)
E polemia Agis a világirodalomban czímű tanulmányom nyomán keletkezett (Philolog. Közlöny, 1890), de véglegesen tisztázottnak sem Binder Jenő, sem Rózsa Géza fejtegetései alapján nem mondható. A mikor 1894-ben a VII. ker. gymnasium értesítőjében kiadtam a Philolog.
Közlöny-ben megkezdett tanulmányomat egész terjedelmében, felölelve az összes Agis-drámákat, Heinrich Gusztáv a Phil. Közlönyben irt bírálatában össze akarta egyeztetni a kétféle véleményt, de a kérdést ez sem tisztázza. Mert tegyük fel, hogy Bessenyei ösmerte Plutarchust is, Gottschedet is, — minthogy azonban Gottsched hatása olyan csekély, szinte jelentéktelen, s a mi annak látszik, egytől egyig közös forrásukra, Plutarchusra vezethető vissza, mondhatjuk-e Binder Jenővel és Bayer Józseffel olyan határozottsággal, hogy Bessenyei Agisa egyszerű Gottsched-utánzás, hogy «kétségkívül
1*
