Oldal:András Fáy - Jávor orvos és szolgája, Bakator Ambrus 1855.pdf/435

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

ben még is, Vinczénél holtaiglan táplalást és ápolást nyervén. Azonban akadt véletlenül egy kis mellékkeresete is. Szerencse és szél, a legjobb hajókormányosok. Egy forró nyári nap utáni estén, megfürdött a kakasdi terjedelmes tóban; de nem sokáig labodázott abban. Ugyanis lábszárain annyira megsereglettek az étvágyas pióczák, hogy kiriadtával a vízből, alig bírt menekülni azoktól, s csak vérmeddőségének köszönheté, hogy testén a megnyitogatott vérforrásokat kiapasztgathatá. – Ho, hó! kiálta az élelmes és szemfül embercse; a kakasdi pióczák remek állatkák lehetnek a magok nemében; miután csont-bőr lábszáraimon is, olly hatalmasan megbírtak ragadni! Kár ezeket tétlenségben hevertetni! – Igy Mikey, hajdani szinházi súgó, s költészetnek segéd napszámosa – piócza-kereskedő lett. Kezdtek ugyan már akkoriban a pióczák műutazásokat tenni a külföldre; de Mikey szerényen megelégedett a belföldi passív-kereskedéssel, melly által eszközölte, hogy városainkban, mikben eddig inkábbára csak