Oldal:András Fáy - Jávor orvos és szolgája, Bakator Ambrus 1855.pdf/433

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

Mi azonban szíves olvasóink fentebbi kiváncsiságát nem csak természetesnek, hanem méltányosnak is találjuk. Mert ha szerencsések valánk regényi személyeinket, nagy ügygyel bajjal becsempészni olvasóink, olvasónéink kegyébe, kötelességünk ezeket meg is nyugtatni a felől, hogy regényünknek, összeházasitásokkali befejezte után sem kezdtek váló pert – mi különben is csak prózai életünknek divatos attribútuma, s ugy nem illik költői regénybe, mint nem, fényes soiréeba a véres hurka – hogy meg nem fogyott kenyeres kosaruk és barmaik tenyészése, nem áztak, fáztak s a t.

Szerencsénkre, mi krónikánk emberségéből, szolgálhatunk adatokkal arra: miként végződtek a kakasdi catastróphák.

A kakasdi úri családokat rokonság, szerelem és barátság, egy szíves családdá forrasztották össze, melly már e földön anticipálta a túlvilági boldogságot, s melly saját boldogságában, nem hagya egy boldogtalant is a faluban; ugy hogy évtizedeken át, szin-