Oldal:András Fáy - Jávor orvos és szolgája, Bakator Ambrus 1855.pdf/431

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

könyvnek kell lenni, a nős felek közt – kölcsönösen!

Ugy van, édes napácskám! mond csalfás mosolylyal Jávor; ki is kerűlöm ezentúl a titkokat házamnál, félve a nőcskék kétszeres repressáliáitól! De a lefejtett titok nem vala sajátom, azzal Vincze rendelkezett; s ha itt a háznál azt nyitott könyvűl hagyom, nem ok nélkül tarthatok attól, hogy idő előtt a fél vármegye olvasandja!

Lucza asszony, érzetében, hogy veje az igazi szegre ütött, hallgatással nyelte el a kesernyés lapdacsocskát.