Oldal:András Fáy - Jávor orvos és szolgája, Bakator Ambrus 1855.pdf/43

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

s a szagló-ideg gyöngébb, mikre erős illat és romlott lég, veszélyesen hathatnak. És itt a szobában a kábitó gőz és hőség szinte az elszéditésig! És te gyapottal tiltogatod el a gyermek-szobától, melly különben is alig részesül szellőztetésben a fris léget! hermetice spontolod be ártatlan gyermekemet, miként aequator alá menendő szeszt!

Ambrusnak, ha magasabb fogalmat vagy megbizást adának elébe, szokása volt felvonni szemöldjét, sűrüen pislogni, jeléül annak, hogy miként gőzhajó ventilje sűrübben füstöl a keményebb tüzelésre, az ő feje is vajudóbban müködik a fogasabb eszmék fűtésire. Ambrus most is kulcsolt kezekkel, homlokán magasra felvont szemölddel, sűrün pislogatva, mint nyári száraz villámlások, s igy munkás eszme-vajudásban, hallgatta Jávor szavait; mikből azokat, miket nem értett, helyeiken hagyta, a virág-cserepeket pedig hónaljai alá szoritván, nem épen kisérete nélkül Lucza savanyus tekintetének, kivitte a szobából.