Oldal:András Fáy - Jávor orvos és szolgája, Bakator Ambrus 1855.pdf/375

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

csal felnyitogatni. Végül még, rávezeté a hadnagyokat, a malomban elrejtett álkulcsokra is.

Zerge megkisértette még egyszer a tagadást; de szembesíttetvén leányával és a csikóssal, s később azon székvárosi orgazdával, kinek a csikós vallása szerint a holmiket, s köztök avarféle vagyont is eladták, és előmutattatván neki az álkulcsok, megvallott mindent.

Noha Avar kárának alig egy harmada került meg, végtelen lőn még is lelkének könyebbülése.

Egy mázsa búteher gördült le szivemről, Elek barátom! ekként szóla Jávorhoz, hogy nőm elhagyott, ha nem megemészteni is, de jobb óráimban, mikben saját hibám öntudata élénkebben szállott meg, némileg menteni tudám; mert érzem, hogy az emberiség salakjai közti vesződségeim, tán egy kis büszkeség, hiúság, s mit tudom én? megnehezíték kedélyemet, és sok darabosságot csúsztatának ember- és nőbánásom közé; de hogy nőm, egykor olly forrón szeretett nőm, olly aljas-