méhkasnak fekete lyukacsos sejtje! Értetted-e?
Erzsi kétkedve mosolygott, s hajló volt félenyelgésnek venni a dolgot. – Értettem! felele.
Jávor. Tedd tehát kezedet kezembe, ki bűntelen vagyok! – Igy! Most ujra kérdelek leányzó: bűnös, vagy részes vagy-e a rablásban?
Erzsi. Nem vagyok! felelt Erzsi kissé szorongó hangon.
Jávor az alatt érintette szabad kezével a villanyt, s Erzsi egyszerre olly súlyos ütést kapott karjába! hogy rémültében élesen sikóltotta el magát.
Látod rosz leány, mond dorgálva Jávor; most látjuk, hogy megátalkodott bűnös vagy, ki kimélést nem érdemelsz. Tartsd arczod; Kagur-Szadi bűvös ezen nedvével fogsz megmosatni; hogy légy csúf arczodban, miként csúf akarsz maradni lelkedben!
A leány elhalványodék s egész testében remege; hatott rá Jávor szinlett komolysága,
