vissza, az a sok jogtalan mesgye, a sok átcsempészett kaszavágás és aláminázott pincze, mikkel most véredet zurbolgatja Ignácz ur? Bálint fiad birja leánya szivét, s egy improvisált házasság, a legohajtottabb compromissum, vagy amica fogna lenni!
Avar ujjaival az asztalon dobolt, jelül, hogy nem inyére szólt barátja. – Hagyd el Elek barátom! mond kedvetlenül! tudom a fiunak botor esengését a leány után; inkább szeretném, az egri hóhér leánya körül járna! Szegény legény vagyok; de egy pénz-köszvénycsukott markunak rokonságán nem kapnék, ha tallérokkal rakatná is ki az ország utját!
Megbocsáss Máté barátom; itt nem rólad, hanem egyetlen fiad boldogságáról van szó; nász uraimék ám vágjanak, ha találkoznak, minél savanyubb képeket egymásnak, csakhogy gyermekeik éljenek kölcsönösen boldogitó szerelemben. A lyánka, barátom, ollyan, a millyet csak szerencsés apa nevezhet menyének, s melléje a nehány száz hold és ne-
