A lap korrektúrázva van
kísérletet, s annak történhető kosárelemelése után, Martial számára nyiljék meg a vásár.
Martial távozta után, félénken nyitá be Jávor ajtaját Katinka. – Zajos hangokat hallék ki szobádból, édes Elekem! nem történt semmi? kérdé szorongó kebellel; Martial szeles, tüzes. – És merész vivó a becsületért, mellyet ha kevésbbé keresné, jobban feltalálna, édes Katinkám, mond mosolylyal Jávor; de most az egyszer megóvtak tőle a kopogó lelkek; vélet majd mindig hatalmasabb a valóságnál! – Katinkának valóban szüksége vala ezen nyugtatásra, mert férje iránt, hallván az indulatos zajt, annál inkább nyugtalankodott, minél kevésbbé szünt meg magát vádolni, mint a nevelő és növendék közti kedvetlen zsurlódás okozóját.
