tial ; átlátom, hogy önnek Bálint a kegyencze, és keserű sértegetéseit, tán fellázadt féltés, vagy boszú okozza. Csalatkoztam, hogy házam barátjára számoltam; én kinőttem már nevelői ferulája alól, s mint férfi és gavallér, másnemű és illedelmesebb elégtétellel is szolgálhatok!
Ugy-e, gróf ur? ez ismét kihivás akar lenni, nem-e?
A mint venni tetszik!
Jól van! mond hideg mosolylyal Jávor; látom némelly ember ugy van a becsületével, mint a csiklandással; maga magának nem csiklandós, de igen is az, ha más nyul hozzá. Az efféle ifjui szélkelepség nem hozzám való már; azonban hogy meggyőzzem önt, mikép szivem helyén van, mint kihivott, nem választok sem kardot sem pisztolyt, sem az egyszeri orvos példája után, mérgezett lapdacsokat, hanem im itt ezt a pár koczkát, mellyel az ostáblán hosszu puffot szoktam játszani. Vessünk mindketten, s a mellyikünk kevesebbet dob, háljon egy éjjel maga egyedül, a kakasdi puszta malomban!
