Oldal:András Fáy - Jávor orvos és szolgája, Bakator Ambrus 1855.pdf/216

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

annál kevesebb anyagod lesz vénségedre bünbánatra! Különben is tartok attól, hogy ha igy megyen, végre is megkeresnek bennünket orvosokat, tanácsért a szépliteratúrai dissentéria ellen!

Ezzel az orvos megveregeté Miska vállait, ki meresztett szemekkel álmélkodott el az adott utasitásokra. – Igazán laicus, mint mondá is, orvos bátya! gondolá magában, s hajló lett volna, ha merné a tisztelettől, azt mondani Jávornak, mit egykor tanitója mondogatott neki, ha nem a kérdésre felelt, mi nem ritkán történt: de lana caprina beszélsz fiam!

Azonban ügyérti nemes hevükében – lehet tán a literátorokban némi bógácsszerűség – nem tágíta a szabadúlni kivánó orvoson, kiránta zsebéből egy papirnyalábot, s meghallgatásért esedezvén, olvasni kezde egy fejezetet legujabb regényéből.

Mit tart a felolvasottról uram bátyám? ha merem kérdeni.

Vannak biz abban, édes öcsém, felelt a kimerült orvos, itt-ott jó eszmék, különösen