Oldal:András Fáy - Jávor orvos és szolgája, Bakator Ambrus 1855.pdf/211

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

a szinpadnak akkor, mikor másik vetélytársának tapsolnak, ő pedig nyugalmas kezeknek debutiroz.

Sok zaj semmiért! mond közönyösnek látszó mosolylyal Jávor, kit nejének kínos szorongása szánalomra, a vendégnők nem titkolható káröröme pedig boszankodásra indított; valóban sok zaj semmiért! Az egész dolog onnan ered, hogy én elutazásommal megkértem volt Martial grófot, ki mint egykori növendékem, már ennél, s annál fogva sem idegen házamhoz, hogy nőm is atyjánál növekedett, lenne szives, nőimet, ha ideje engedné, a mindennapi egyformaság unalmának enyhitése végett megkocsiztatni; s ezt ő meg is tevé, miért köszönetemet érdemli. Elvitte nőmet, az az alatt városunkba érkezett lovárdába, jól jegyezve, anyja társaságában, kinek garde de dame-sága mellett különben is elmehet vala. Mi van ebben pletykára való? Az ifjak öszvezajdulásának alapja, asszonyaim, másutt fekszik. Ők, tán tetszik tudni, vetélytársak Szetényi Marinál.