hanem az boritá el a szelid Katinka házassági szép egét, hogy kebelében az erős szikla, a férje jelleme iránti szilárd hit ingott meg, s azon kétsége, melly szive fenekén, Jávor szerelme irányában leselkedett, most már bizonyos alapot nyert lelke előtt! – Tehát csakugyan való, igy sohajta fel, könyek peregvén le szemén, csakugyan való, hogy egyedül hálaviszonzási ajándék valék neki? mi is birta volna őt nálam, igénytelen csekélységemmel, szerelemre? – S e felsohajtás nem vala Katinkánál a kétszin álhunyászkodása, ő neki valólag magas fogalmai valának férjéről, kit tudománya, szerencsés gyógyitásai s nemes jelleme után szerte magasztaltatni, tiszteltetni és szerettetni hallott, tudott a vidékben, s ki szép állást és vagyont birt, néhány év alatt kivívni magának; s annál szerényebb véleménye önmaga felől, melly csaknem önbizalmatlanságig mene. Ezen érzelmet nála, még leánykorából, Martial grófnak elhalt leánytestvére, Katinka barátnéja, és növendéktársa támasztá, kinek ritka tündöklő tulajdonival és
