Oldal:András Fáy - Jávor orvos és szolgája, Bakator Ambrus 1855.pdf/153

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

Majd minden virágfajhoz, édes gyermeki emlékek valának kötve, miknek Bálint vala az emeltyüjök, s mik hatályosabban szólának szivéhez, mint azon virágnyelv, mellyet ollykor előtte Martial fejtegetett, s tán utána aestheticai micrologusaink pepecselgetnek. Az ártatlan szerelem, gyermeki játék és foglalkozás közt, ugy beforrta Mari és Bálint gyönge sziveikbe magát, miként gyönge oltvány évek mulva beforrja az oltás helyét, magába zárva a beszivott nemesb nedvet. A serdüléssel mindinkább lelkesedtek a fiatalok társalgásaik, s öntudatban mindinkább constatiroztatott kölcsönös szerelmök; s miután Bálint majd távozott, majd megjött oskolai pályáin, hozzáadta az epedés bánatködöcskéje és viszontlátás derünyilása is a magáét. Ignácz ur eleinte vagy rá nem ért pénzgondjaitól, vagy nem tartotta szükségesnek ügyeletbe venni a gyermekek mulatozásait; vagy nem lévén még oka fenhurozni leányávali kilátásait, nem tartotta Bálintot, a leánytestvér elvesztése után egyetlen fiát