Nehogy a rák a vetésre menjen! kaczaga közbe Máté.
Hanem te ma koma lettél a házhoz; ez felfüggeszti legalább mára, a büntetés szigorát. Pipád sequestráltatott; tehát fogj fel egyet pipáim közől, töltsd meg ama döbönből jó csetneki dohánynyal, és szívd ki velünk a komapipát!
Ambrus e szavakra fölegyenesedék büszke önérzetében, nem hagyá magának kétszer mondatni az engedélyi parancsot, kiválasztá az orvos cseréppipái közől a legöblösebbet, s megfontolva a már két nap ótai sanyaru nélkülözést és még ezentuli hosszu nélkülözendőséget, a nála különben is ritka élvezésü jó csetnekiből, olly nyomosan tömögeté azt, hogy a pipa falai nem birhatván meg többé a köztök járó jó husos ujjak erejét, Ambrus kínos csodájára, azok alatt búcsut venni s kétfelé válni kénytelenittetének egymástól.
A pipa, tens uram, szólt hunyászan Ambrus, egészen bomladozásnak indult, a dohánynak miatta!
