Akkor volt az! felelt borusan Avar.
Az idő, Máté barátom, mindenkor ugyanaz; gyermeke a multnak és anyja a jövőnek!
Avar nem felelt, hanem ujjaival dobolt az asztalon, mi mindenkor tagadó végválasza vala.
Jávor beszólitá a folyosóról Ambrust s igy szóla hozzá: szolga, te hűségedért az asszonyságoktól pipabőjtöt kaptál; nem vagy első, kinél hűség és bőjt testvéresen találkoznak! Mondják a nők: ügyetlen vagy! de mi a te ügyetlenséged azokéhoz képest, kik tanitni akarnak, mielőtt tanultak volna? Mondják: kiváncsi, kandi vagy? de mi a te kandiságod azokéhoz képest, kik hajmeresztő veszélyek közt, erőszakkal tudni akarják: szárazra esik-e a két pólus, vagy jégre? Mondják végre: gondatlan vagy! mert hóra tevéd ki a kappanos kosarat; és ebben van valami igazuk; noha némileg elővigyázó gondosságra mutat azon bölcseséged, hogy a kappanos, és nem Tivadarkás kosarat tevéd ki a hóra. Az asszonyságok fegyelmi parancsa, megmarad a maga erejében.
