Oldal:András Fáy - Jávor orvos és szolgája, Bakator Ambrus 1855.pdf/117

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

fölvevé karjára a keresztelendőt, s fölfedve fátyolkáját, egy pár perczig figyelmesen megtartá physiognómiai vizsgálatát, mellynél végre sem birá elhatározni: urához hasonlit-e az voltaképen, vagy a chinai császárhoz? Azonban jött a mákfalvi lelkész, a társaság felszökdösött ültéből, s Ambrus is mintegy lepetten tán nem illető foglalkozásában, sebtében letevé, majdnem dobá a gyermeket, s ájtatosan helyére állt. Kezdődvén a szertartás, Katinka kezére vette a keresztelendő kisdedet, s majd később kiforditva hátulsó koponyácskáját, ájtatos szivélyességgel tartá a keresztviz alá, a Tivadar nevet kapott gyermeket. A langyos viz nem nyugtalanitá azt; de a mint a szertartás után, Katinka arczára visszaforditá a gyermeket, s főkötőcskéjét fejére visszaillesztni készüle, rémülettel, de az ünnepély tekintélye miatt nyomasztott hangon kiáltá el magát: nagy isten! milly tévesztés! kis Juliskánkat kereszteltük meg!

Tartott kiskorig a zavarodás, s főkép Lucza kifakadását csak az ünnepély kegyelete