| 24 | MOLNÁR |
szemer kén van, mi 0,76 szemer vaskénegnek felel meg. S minthogy az iszap kiégetése után ez mint sárga vaskéneg maradt hátra, ennélfogva ketted vaskénegnek, pyritnek FeS2 számítottam. Ezen felül marad még egy szemer Fe2O3, mi valószínűleg a vaskéneg vegybomlása által származott.
8) A 4. alatti átszűrt folyadékban AmS.HS semmi fémet sem mutatott ki. Sóskasavas ammon által kiejtett, kimosott és égetett üledék 17-0 szemért nyomott. Ugyanez salétromsavas sóvá változtatván, alkoholban teljesen felolvadt.
9) A 8. alatti folyadékból a phosphorsavas ammon lecsapta s kiégetett üledék 3-8 szemer; mely 2,2 MgO.CO2-nak felel meg.
A 100 °C-nál szántott iszapból 50 szemer izzítva 4 szemért vesztett. 1000 szemer 100°C-nál szárított iszapra hűsen tartott edényben aethert adtam, s aztán föleresztett kénsavat kis adagokban addig töltöttem, mig a keverék közönös lett. Az elilló szénsavnak aetherrétegen kellett keresztül menni, ennélfogva ott minden felolvadható rész visszamaradt. Ekkor az aethert lopókával (pipette) az iszapról levettem s ujat töltöttem reá, a folyadékot jól összekevertem, s a mint leülepedett, az aethert ismét levettem; ezt igy folytattam mindaddig mig az aether sárga színt vett fel.
Az egészen közönös aetheroldatot egy megmért csészében előbb magában hagytam gőzölni, de aztán vízfürdőben melegítettem s 4 szemernyi sárga olajos folyadék maradt vissza. Tehát 100 szemerre 0,4 esik. Szaga bitumenes s töme salétromsav által oxydálva chlorbaryummal tisztán kaptam a viszhatást kénsavra.
Kerestem ezenkívül fluort, barytot és strontiánt, de nem találtam.
Ezek szerint az iszapban, abból 100 részt véve, a következő alkrészeket találtam.
| kovasav a) módositásban a)SiO3 | 9,00 |
| sziklanemek és b) módosításu kovasav b)SiO3 | 59,50 |
| vasoxyd kevés mangánnal Fe2O3 | 1,00 |
| kettedvaskéneg FeS2 | 0,76 |
| phosphorsavas mész 3CaO.PO5 | 1,00 |
| szénsavas mész CaO.CO2 | 17,00 |
| szénsavas magnesia MgO.CO2 | 2,20 |
