| 11 |
Röviden összevonva tehát meleg forrásaink képződése következő: a külviz leszivárog részint a kőzetek likacsain, részint az utolsó emelkedéskor támadt hasadékokon vagy 5300 lábnyi mélységre a föld középpontja felé, s felveszi az ott uralkodó hőfokot. E hőfokkal s tetemes nyomással fegyverkezve siet hydrostatikai befolyás következtében föl felé: útjában hat a trachytra, a fehér tömött mészre, a dolomitra, a nummulitmészre. az eocenmárgára meg a neogenagyagra, s a felvett részekkel terhelten érkezik a felületre; itt magasabb a hőfoka de kevésbé tömé ott, hol rövidebb utón 8 nagyobb tömegben tódul elő (józsefhegyiek); ellenben alacsonyabb a hőfoka, de tömébb, hol csekély mennyiségben volt kénytelen hosszabb utat tenni (gellérthegyiek).
A budai meleg gyógyforrások
physikai s vegytani viszonyai,
kidolgozta
Molnár János
rendes tag s okleveles gyógyszerész Pesten.
Buda Magyarhonnak fővárosa fekszik a keleti hosszaságnak a párisi délvonaltól számítva 16° 42' 15", Ferrótól a 36° 42' 42" és az éjszaki szélességnek 47° 29' 13" alatt. A testvérvárost az itt 240 öl szélességű éjszakról délre folyó Duna választja el, Buda e folyónak jobb vagy nyugati, Pest bal vagy keleti oldalán fekszik.
A másfél óra járásnyi hosszaságra nyúló Buda városának határai keletre a Duna, éjszak, nyugat és délre a Duna mentében elnyúló közép hegyláncz, mely Buda vidékét félkör alakban keriti, s ennek közepében fekszik az éjszak keletről délre nyúló budai Várhegy.
